GDB
GREEN DANUBE BANDElérhető Dunakanyar

Koncepciótanulmány · 2026. szeptember · Átdolgozott változat

Elérhető
Dunakanyar.

Összehangolt közlekedés, ellenálló infrastruktúra, élhető települések.

Dunai panoráma erdős dombokkal, folyóparti településekkel és kis személyhajóval; jövőkép-illusztráció
A térség mint összefüggő élettér.Koncepcióillusztráció · MI-vel készült, nem helyszíni fotó.

A Green Danube Band javaslata a Szentendre–Visegrád térség és a Szentendrei-sziget elérhetőségének javítására, a budapesti közlekedési kapcsolatokkal együtt.

A most kért döntés: szakmai támogatás és kijelölt kapcsolattartó egy körülhatárolt előkészítő vizsgálathoz. Ennek eredménye alapján dönthető el a megvalósíthatósági tanulmány és egy mérhető pilot további előkészítése.

Ez a dokumentum koncepció. A műszaki megoldások, helyszínek, költségek, engedélyezési és finanszírozási feltételek további vizsgálat tárgyai.

01 / Miért érdemes elindítani?

A térség elérhetőségét rendszerként kell vizsgálni.

A kiinduló GDB-anyag a 11-es út terhelését, az ingázás és a turizmus egyidejű igényeit, a hálózatfelújítás szükségességét és a Duna kínálta kapcsolati lehetőségeket emeli ki. Ezek együtt olyan térségi kérdést alkotnak, amely egyetlen beruházási elemre szűkítve csak részben kezelhető. A koncepció ezért a teljes utazási láncból indul ki: hogyan jut el az ember otthonról vagy a kiindulópontjáról a céljáig, mennyi várakozással, átszállással és bizonytalansággal?

A cél a lakók és látogatók számára használható alternatívák létrehozása, a közúti terhelés mérséklésének vizsgálata, valamint az építési és időjárási zavarokkal szembeni ellenállóbb közlekedési rendszer. A tervezett hatásokat forgalmi és utazási adatokkal kell igazolni. A forrásanyag jelenlegi problémaleírását ezért vizsgálati kiindulópontként kezeljük, nem ellenőrzött forgalmi helyzetképként.

Kiinduló anyag: 1–5. oldal. A rendszeralapú célmegfogalmazás az átdolgozás javaslata.

02 / Területi és felhasználói fókusz

Egy központi folyosó, három eltérő igény.

A közlekedési vizsgálat elsődleges területe Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány és Visegrád kapcsolata, a Szentendrei-sziget bekötésével és a budapesti eljutással együtt. A kerékpáros jövőkép Esztergom felé, a környezeti és örökségvédelmi elemek Óbuda felé bővítik a programot. Ezek nem jelentik azt, hogy az első pilotnak a teljes területet le kell fednie.

Utazói helyzetElsődleges szükségletVizsgálandó eredmény
Mindennapi ingázóMegbízható, rendszeres eljutás; vállalható teljes menetidő.Ajtótól ajtóig idő, csatlakozási megbízhatóság, használati hajlandóság.
Hétvégi látogatóCélpontok elérése, érthető átszállás, kerékpáros és gyalogos kapcsolatok.Közlekedési módok aránya, parkolási terhelés, látogatói eljutás.
Helyi és szigeti utazóTelepülések, szolgáltatások és átkelések használható összekötése.Elérhető célpontok, csatlakozások, zavarhelyzeti megközelíthetőség.

03 / A koncepció közlekedési magja

A Duna új kapcsolatot adhat az összehangolt hálózathoz.

Kikötő, vízibusz, elektromos minibusz és kerékpáros kapcsolatok közös csomópontjának koncepcióillusztrációja
Az átszállás is az utazás része.MI-vel készült koncepcióillusztráció · nem konkrét helyszín vagy jóváhagyott terv.

Vízi személyszállítás és kikötői elérhetőség

Vizsgálni javasoljuk a forrásanyagban szereplő Visegrád–Dunabogdány–Tahi–Leányfalu–Szentendre–Budapest hajózási tengelyt. A megállók, útvonalak és szolgáltatási változatok kijelölésénél a keresletet, a teljes utazási időt, a kikötői megközelítést és a hajózási feltételeket együtt kell értékelni. Külön változatként érdemes vizsgálni a kevesebb megállós kapcsolatot, a helyi ráhordást és a turisztikai használatot. A járműtechnológiát és a flottaméretet csak az igényekhez és az üzemeltetési feltételekhez igazított vizsgálat után célszerű kiválasztani.

A kikötő a rendszer része: gyalogos és akadálymentes megközelítés, kerékpártárolás, buszos ráhordás és indokolt helyen parkolás szükséges. A parkoló méretét nem önmagában a település autóállománya, hanem az utazói kereslet, a területi lehetőségek és a helyi forgalmi hatás alapján kell meghatározni.

Busz–HÉV kapcsolat és közúti működés

A vízi lehetőségekkel azonos alapossággal kell vizsgálni a buszos ráhordás, a HÉV-csatlakozások, az utastájékoztatás és a szolgáltatási kínálat összehangolását. A rövidebb várakozás és a kiszámítható átszállás önálló előnyt jelenthet. A buszos előnyben részesítés lehetősége a közút rendelkezésre álló keresztmetszetétől és a forgalmi helyzettől függ; ezt a koncepció nem tekinti mindenhol adott műszaki lehetőségnek.

Kerékpáros és gyalogos kapcsolatok

Az EuroVelo 6 hiányzó vagy felújítandó szakaszai, a Szentendrei-szigeti kapcsolatok és a két javasolt gyalogos-kerékpáros híd a hosszú távú hálózat részei. Az első ütemben a használható, összefüggő kapcsolatok és az átszállási csomópontok elérése élvezzen elsőbbséget. A hídelhelyezés és a nyomvonal minden esetben műszaki, természetvédelmi és vízügyi vizsgálatot igényel.

Kiinduló anyag: 3–5. és 8. oldal. A változatok összevetése és a kereslethez igazított kiválasztás az átdolgozás javaslata.

04 / A fejlesztések sorrendje

Az építés alatti közlekedés is tervezési feladat.

A 11-es út és a kapcsolódó közművek felújítása hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési elem. Az ütemezésnél együtt kell vizsgálni a munkaterületeket, a közúti kapacitást, a közösségi közlekedés működését és a helyi megközelítést. A közművek elhelyezésének módját – köztük a kiinduló anyagban felvetett közműalagutat – alternatívák összehasonlításával kell eldönteni.

Érdemes először a reálisan működtethető közlekedési alternatívák megerősítését vizsgálni, majd ezek figyelembevételével kijelölni az útépítési szakaszokat. Az új hajózás önmagában nem tekinthető az építési torlódás bizonyított megoldásának. A szimulátor ezért külön mutatja az alternatív hálózatot, az építési kapacitáscsökkenést és a kettő együttes következményét.

Kiinduló anyag: 4–5. oldal.

05 / A tágabb Green Danube Band jövőkép

A közlekedés kapcsolódjon az élhető térséghez.

ProgramterületKoncepcionális célKapcsolat az előkészítéssel
Ivóvíz és vízmegtartásHálózati veszteségek mérséklése, vízbázis-védelem és ellátási biztonság.Állapotfelmérés, érintettség és a közműfelújítások összehangolása.
Árvízi ellenálló képességAz utak, kikötők és a szigeti kapcsolatok sérülékenységének mérséklése.Korlátok és üzemszüneti alternatívák feltárása; külön vízügyi vizsgálat.
Természetvédelem és kármentesítésA természeti értékek megőrzése, az óbudai helyszín kármentesítési lehetőségeinek feltárása.Környezeti alapállapot és fejlesztési korlátok tisztázása.
Limes és régészeti örökségKulturális célpontok, tematikus útvonal és régészeti park lehetősége.Önálló szakmai program; a várható látogatói közlekedés vizsgálata.

Ezek a munkaszálak megőrzik az eredeti projekt átfogó szemléletét. Az első közlekedési előkészítéshez a szükséges kapcsolódásokat kell kijelölni, nem minden elemet egyetlen induló beruházási csomagba összevonni. A Duna szabályozására a jelen koncepció nem választ műszaki megoldást.

Kiinduló anyag: 5–8. oldal. Tulajdonosi átalakítások, tiltó és konfrontatív intézkedések nem képezik a javaslat részét.

06 / Mit kell összehasonlítani?

Azonos célokra, azonos mércével vizsgáljuk a változatokat.

VáltozatTartalomKözponti kérdés
KiindulásAdatokkal rögzített jelenlegi működés és vállalt, már előkészített fejlesztések.Mi történik új GDB-beavatkozás nélkül?
Közösségi közlekedés összehangolásaBusz–HÉV csatlakozások, ráhordás és utastájékoztatás.Mekkora javulás érhető el a meglévő hálózat jobb működésével?
Vízi kapcsolattal bővített hálózatHajózási változatok, kikötők és csatlakozások.Mely utazásokban jelent érdemi többletet a hajó?
Ütemezett infrastruktúra-fejlesztésAz előző változatok és az út-, közmű-, illetve kerékpáros munkák összehangolása.Hogyan tartható működőképesen a térség az építés alatt?

A vizsgálat fő mérőszámai a teljes utazási idő és annak megbízhatósága, a kiszolgált utazási igény, a közúti terhelés, a kapacitáskihasználás, az elérhetőség, valamint a működtetéshez szükséges forrás. A környezeti hatásokhoz külön jármű-, energia- és forgalmi adatok szükségesek. A pilot sikerküszöbeit az alapállapot felmérése után, indulás előtt kell meghatározni.

07 / Az első pilot logikája

Először egy mérhető és visszacsatolható szolgáltatási csomagot készítsünk elő.

Javasolt egy korlátozott kiterjedésű közlekedési folyosó vagy csomópontcsoport kiválasztása, amelyen az igények és a szolgáltatás működése érdemben mérhető. A pontos helyszínt az adatgyűjtés alapján kell meghatározni. A pilot tartalmazhat összehangolt buszos ráhordást, HÉV-csatlakozásokat és – ha a feltételek támogatják – vízi szolgáltatási próbát. A nagy műtárgyak megépítése nem előfeltétele minden lehetséges szolgáltatási kísérletnek.

A teszt előtt rögzíteni szükséges az induló állapotot, a célcsoportot, az üzemidőt, a díjszabási változatot, az alternatív eljutást és a mérési módszert. Az értékelésben el kell különíteni a meglévő közösségi közlekedésből átterelődő utasokat az autós utazásokat kiváltó igénytől. A próba megtartásáról, módosításáról vagy lezárásáról az előre rögzített szempontok alapján lehessen dönteni.

A pilot és mérési keret új koncepcionális javaslat; az eredeti PDF nem tartalmaz kidolgozott pilottervet.

08 / Javasolt előkészítési ütem

90 nap egy közös döntési alap megteremtésére.

IdőszakFeladatElvárt eredmény
1–30. napSzereplők és kapcsolattartók kijelölése; adat-hozzáférés, célok és folyosó rögzítése.Közös feladatleírás, adatjegyzék és hiánylista.
31–60. napUtazási láncok, kereslet, hajózási korlátok és változatok előzetes értékelése.Összehasonlítható változatlapok; kizáró feltételek és nyitott kérdések.
61–90. napPilotváltozat, mérési terv és a megvalósíthatósági tanulmány feladatainak összeállítása.Döntési javaslat a további vizsgálatról és a szükséges előkészítési keretről.

A 90 nap javasolt keret, nem hatósági vagy beruházási teljesítési vállalás. Megkezdéséhez szereplői együttműködés és elérhető adatok szükségesek. A részletes megvalósíthatósági vizsgálat külön munkafázis; annak költségét, ütemét és felelőseit az előkészítő szakaszban kell meghatározni.

09 / Együttműködés és finanszírozási logika

Világos szerepek, fokozatos elköteleződés.

A térségi képviselő javasolt szerepe a helyi igények és önkormányzati együttműködés összefogása. A minisztériumi kapcsolattartó a szakmai szereplők bevonását és a közlekedési előkészítés koordinációját segítheti. A szolgáltatók, közútkezelők, vízügyi és természetvédelmi szakemberek az adatok és működési korlátok tisztázásában vegyenek részt. A szervezeti és tulajdonosi formák kijelölése nem az első koncepcionális döntés feladata.

A forrásanyag 2,5 milliárd eurós összbecslése és a 80–90%-os uniós finanszírozási feltételezés nem tekinthető igazolt projektköltségnek vagy rendelkezésre álló támogatásnak. A javaslat ezért elkülöníti az előkészítés, az esetleges pilot, az infrastruktúra és a tartós működtetés forrásigényét. A díjszabást és az esetleges utazói ösztönzőket az üzemeltetési költséggel és várható kereslettel együtt kell vizsgálni.

Eredeti finanszírozási elképzelés: 8–9. oldal. A lépcsőzetes döntési és finanszírozási keret az átdolgozás javaslata.

10 / A most kért támogatás

Induljon közös szakmai előkészítés.

A koncepció bemutatását követően három körülhatárolt lépéshez kérünk támogatást:

  1. Minisztériumi szakmai kapcsolattartó kijelölése és az érintett szereplők első közös egyeztetésének támogatása.
  2. Az előkészítő vizsgálat feladatainak és adat-hozzáférésének tisztázása, a térségi képviselő és az önkormányzatok bevonásával.
  3. Egy pilot és a részletes megvalósíthatósági tanulmány előkészítéséről szóló döntési anyag kérése, az előkészítő vizsgálat eredményeire támaszkodva.

A Green Danube Band akkor válhat erős térségi programmá, ha a jövőképet összehasonlítható változatok, mérhető utazói előnyök és vállalható következő lépések kapcsolják a megvalósításhoz.

11 / Az interaktív bemutató szerepe

A döntési kérdések közös kipróbálása.

A HTML-bemutató nyolc fejezetben vezeti végig a nézőt a problémától a felkérésig. A terepasztal minden fejezetben élő marad. A résztvevő összevetheti a hajózás önálló bővítését az összehangolt hálózattal, módosíthatja a fejlesztések sorrendjét, illetve útépítéssel és szélsőséges vízállással terhelheti a rendszert. Az ingázó és a látogató példája az utazás teljes időigényét mutatja.

A szimulátor a vizsgálati hipotézisek megértését szolgálja. Nem helyettesít forgalomszámlálást, menetrendi tervezést, hidrológiai számítást, környezeti hatásvizsgálatot vagy költségbecslést. A földrajz és a megjelenő szereplők sematikusak. A látható autósorok és sebességek a külön forgalmi animáció szemléltető eredményei; a térségi mutatók a dokumentált számítási modellből származnak. A két megjelenítés nem kalibrált digitális iker.

12 / Források és a bizonyosság határai

Mi adott, és mi javaslat?

Elsődleges forrás: a felhasználó által rendelkezésre bocsátott Green Danube Band Projekt.pdf, 9 oldal. Az eredeti állítások független szakmai ellenőrzése nem része ennek az átdolgozásnak.

Forrásanyagból átvett témákForráshely
Területi fókusz, közlekedési problémaleírás1–3. oldal
Hajózás, kikötők, ráhordás, HÉV-kapcsolat3–5. oldal
Út, közmű, kerékpáros útvonalak és szigeti hidak5. és 8. oldal
Vízügy, ivóvízbázis, környezet és örökségvédelem5–8. oldal
Eredeti összköltség- és finanszírozási feltételezések8–9. oldal

Új javaslatok: a teljes utazási láncra épülő értékelés, az összehasonlítandó változatok, az utazói példák, a 90 napos előkészítés, a pilot mérési logikája és a döntési felkérés. Ezek szakmai egyeztetésre szánt koncepcionális ajánlások.

A szimulátor feltevései: az összes menetidő, kereslet, kapacitás, átszállási hajlandóság, vízállási hatásszorzó és vizuális sebesség szemléltető paraméter. A részletek és szerkeszthető értékek a szimulátor „A modell alapjai” ablakában találhatók. A forrásban említett 30–40%-os vízveszteség sem ellenőrzött jelenlegi alapadat.

Elhagyott elemek: politikai minősítések, személyes vádak, tiltásjellegű és kényszerítő intézkedések, illetve a koncepcionális döntéshez nem szükséges tulajdonosi és intézményi előírások.

Vissza az interaktív bemutatóhoz →